2016. október 20., csütörtök

kapjon újságoldalakat, perceket a közmédiában aki kapott szavazatokat

Felvetek egy érdekes közmédia, kisebbségvédelem, elhallgattatásvédelem megközelítést:

A pártok híradóstábjai kapjanak havonta x-y-z percet, költségvetést (a listás országgyűlési választási eredményeik arányát kicsit a kiegyenlítés felé eltoló arányban). Maguk döntik el, h miről milyen hosszan számolnak be, kivel interjúznak. Így nem lehet elhallgatni eseményeket, (~letépetni plakátjaikat), mert akinek érdeke, az a maga x percével azt tesz amit akar, hírt adhat bármiről, a másik oldal ebbe nem tud beleszólni, csak a maga perceivel tud gazdálkodni. Mint egy debating. Mint úszók külön sávokban, nem tudják a másikat korlátozni, visszahúzni, hanem csak a saját sebességüket (stábjaik ügyességét) növelhetik.

Nézzünk egy egyszerű analógiát:
A eset: az önkormányzati újság minden oldalát a többségi párt írja, kirúgta a szerkesztőségből a többieket;
B eset: felosztották az újság oldalait, 5 oldalon az egyik párt írja amit akar, interjúvolja akit akar, 2 oldalon a másik párt ír arról amit tudatni akar, 1 oldalon egy független képviselő ír.
Szerintem a B esetben jobb a tájékoztatás, kevésbé hallgatnak el fontos információkat.

Hasonlóan mint ahogy a kampányidőszakban fontos garancia, hogy megjelenési lehetőséget kell biztosítani a jelölteknek - ezt kellene csak kiterjeszteni mindenkorra.

Ha az lenne az ellenzék követelése, ajánlott rendszere, hogy kapjon újságoldalakat, perceket a közmédiában aki kapott szavazatokat, az talán jobban elérhető lenne mint a pártatlan média utópiája.

Amely országban nem működik a pártatlan állami média (pl. Magyarországon), ott azt javaslom, h ne is tegyünk úgy, mintha pártatlan lenne, amikor gyakorlatilag ki van szorítva az ellenzék, hanem akkor legyen nyílt, hogy pártos a média, legyenek a közmédiában a pártok-mozgalmak-think tankek-szakszervezek, akármilyen rendezvényt (pl. tüntetés, konferencia) szervezők saját híradásai (riportjai, összefoglalói, képei, interjúalanyai). 2 percet használ fel az egyik, 1 percet egy másik, hogy beszámoljon ugyanarról a témáról-hírről. A néző/hallgató/olvasó felváltva látja őket, így kénytelen mindkét (vagy több) oldal álláspontját, beállítását látni (nem érdemes percenként elkapcsolgatnia).

Azért engedné meg az ellenérdekelt diktatúra, mert emögé nagyobb támogatottságot lehetne szerezni.

Amikor egy rendezvényről adnak hírt, akkor a rendezvény szervezőjének van joga 1-2-x perces önbemutató anyagokat készíteni (mint egy sajtóközlemény), és azt kell a közszolgálati médiának leadnia (+ ha valamelyik párt kommentálni akarja, akkor utána azt). Vagyis nem a közmédiának lenne 1 stábja, hanem csak automatikusan közzétenné amit a pártos stábok és a rendezvényszervezők gyártanak. A leadás sorrendjét sorsolással döntenék el, h ezt se lehessen felülről vezérelni. Egymás műsorait megnézhetnék leadás előtt, h még tudjanak reagálni azokra (gyorsreagálású nyilatkozók különféle témákban, nem egy pártszóvivő).

A hamis hírekért idő- és pénzbüntetés jár. A stábok ellenőrei egymás költségelszámolását ellenőrizhetnék, hogy ne lehessen külső finanszírozókat használni (mondjuk a háttérmunkát, kutatómunkát bárki végezheti és ingyen adhatja a tippeket, elemzéseket a stáboknak, hát ez megoldatlan, de még mindig sokkal jobb rendszer lenne, mint a mai). Ez (debating) versenyt hozna, hogy ki milyen meggyőző riportereket, alanyokat hoz, milyen érdekességű híranyagot hoz létre. A legügyesebb embereiket kéne a stábjaikba tenniük.

Az élő tv mellett egyre nagyobb szerepe-nézettsége van-lesz az interneten később megnézőknek. Ők választhatnak, hogy kinek az anyagait nézik meg, de legalább mindenkié közzé van téve a közös felületen. A weben lehetne leginkább debating jellegűen reagálnia az anyagoknak egymásra. Pl. a másik fél anyagainak adott pillanataihoz be lehetne szúrni adatokat, “cáfolja a … statisztika, tudományos cikk (url), ellentmondó nyilatkozat ugyanőtőle/párttársától”. A néző állítja be, hogy kiknek a beszúrásait akarja megjeleníteni, viszont a sajtóhelyreigazítás úgy működne, hogy amikor tényszerűen valótlant állít vki, amit a médiabíróság vki beadványára elbírál, akkor az elbírált helyreigazítás kötelezően be lesz szúrva bármely stáb interneten megnézhető anyagába.

Ez a médiabíróság csak a nagyon tényszerű, objektív, gyorsan elbírálható, kinyomozható ügyekben hozna ítéletet. A tények (van/nincs, nem/mondta, számadatok) mellett csak bizonyos szavak lennének megtámadhatóak (pl. nagyrészt, főleg, gyakran, elsősorban-t mondani (jelentősen) 50% alatti esetre), csak ami nagyon távol áll a valóságtól. Bizonyára sok munkájuk lenne, és nemcsak a tv-stábra, hanem a jogászokra is sokat költenének. A jogászstáboknak is lenne költségvetésük és a perköltségeket+büntetést egymásnak is fizetnék (hogy ne érje meg, hanem kénytelenek legyenek nem tényszerűen hamis híradásokat készíteni)(ha a riporterük hamisít, az mondjuk dupla akkora bírsággal jár mint ha az interjúalanyuk). A más táborhoz tartozókat is interjúzhatnák, ekkor maguk beilleszthetik a cáfolatukat az anyagukba.

Mindegyik félnek joga van a maga idő %-ára minden egyes híradó kiadás idejéből (pl. 30 percből), de elcserélhetik egymással, előre megegyezhetnek, h én ma szeretnék 1 perccel többet a részemnél, felajánlok érte 1,5 percet e hónap egy hátralévő napján/ma más idősávban/jövő héten ugyanekkor, ki cserél velem? Az 1%-nál kisebb szervezetek (nemcsak pártok, hanem pl. érdekvédelmi szervezetek, szövetségek is kaphatnak %-ot) stábjai legalább 1:1 arányban cserélhetik el az idejüket amíg össze nem gyűlik egy rendes riportnyi idejük és ők átvihetik hónapok közt az idejüket, és pl. egy szakszervezet használhatja sztrájkszezonban a számára uborkaszezonban felhalmozott tartalékát.

A nem pártos eseményekről egy közös semleges stáb tudósít, aminek a tagjait a politikai stábok egyénenként értékelik, hogy mennyire elfogulatlanok, ill. szakmailag jók, ezen értékelésekből egy időben diszkontálódó (a régebbi értékelések elenyésznek) egyenleget képeznek, és akinek tartósan negatív akár az elfogulatlansági, akár a szakmai indexe, az egyre kevesebb híradásban vehet részt-kap megbízást (ha van helyette jobb). Tkp. kiszavazhatják aki nem tetszik és túl sok büntetőpontot kap-halmoz fel. Aki bent marad, azt többen is elfogadják, nem egy-egy párt delegáltjai.

Nemcsak a közszolgálati tv, hanem a rádió, news site, MTI esetében is hasonlóan működnének a pártos stábok: nem lenne egységes stílusa, irányvonala, de ez másrészt előny. Minden önkormányzati újságban lehetne kisebbségvédelem, elhallgattatásvédelem: kap legalább 1-1 oldalt minden bejutott szervezet, ahol azt tudat az olvasókkal amit jónak lát.

A pártos stábok rendszere egy visszalépés lenne a pártatlan közmédia állapotából, csakhogy ez egy előrelépés a pártatlan közmédia látszata, egyoldalú, torzító, hamis kormánypropaganda állapotából, amiben valójában vagyunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése